Lénylovasok
 
HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Világleírás

Go down 
SzerzőÜzenet
Seiruas de'Hrindor
Istenség
avatar

Hozzászólások száma : 112
Faj : Angyal
Alfaj : Istenség
Registration date : 2008. May. 04.

TémanyitásTárgy: Világleírás   Hétf. Május 05, 2008 11:09 am

Az Idők Kezdete óta sok év telt el. Talán már nincs ember, aki emlékszik rá…talán. Lehet, hogy csak krónikák írnak róla…lehet. De az én birtokomban van az tudás, elmesélhetném. A mi világunkban is léteznek mesék, angyalokról, démonokról. Sok történet ír hatalmukról. Megannyi írás van arról, hogy ők rejtőzködnek. Ebben a világban ilyen nincs. Nem bujdosnak, hisz minek? Ugyanúgy néznek ki, mint az emberek. De talán nem pazarlom a szavakat az angyalokra, démonokra. A világ hétmillió éve keletkezett, de az ember a feljegyzések szerint tízezer éve jelent meg. Az előtte lévő krónikákat angyalok, elfek írták. Mind tudjuk, hogy léteznek békés teremtmények, és hatalomra éhesek is. Az ember megjelenése óriási vihart kavart. Hisz az elfek, angyalok, eddig csak a jóra törekedtek, épp ezért a démonokról nem esett egy szó se. Ismeretlen faj volt. Az ember viszont befolyásolható volt. Megrontotta a világot, hataloméhségével, tudásszomjával. A hataloméhes emberek haláluk után váltak démonokká. Nem lehet felismerni őket, hisz ugyanúgy néztek ki, mint egy ember, vagy egy elf, de lelkük gonosz volt. Az elfek ez ellen nem tudtak semmit tenni, az angyalok viszont igen. De nem volt egyszerű dolog, hisz a démonok ugyanannak a tudásnak voltak a birtokába, mint az angyalok.

1514. aug. 18. Kitör a háború. Az angyalok alig párezer fős sereggel állnak ki a több tízezer démon, sötételf ellen. Első nap nem történik semmi, legalábbis az angyalok szerint. De beépül közéjük egy démon. Egy nő. Teljesen beolvad az angyalok közé. Kémkedik. Minden információt megszerez gátlástalansága által.


Részletek Geljia démon leveléből


„Hagyjuk legyőzni magunkat.”


Ez az egyetlen mondat, ami a krónikák feljegyeztek, hisz ekkor kapták el Geljia-t. Nem tudják pontosan mennyi információt szerzett, de amíg kémkedett nem történt harc.

1514. aug.25. A támadás első hulláma hajnalban érkezett. Az égbolt lángba borult és felperzselődött a tűzvihar alatt, mely pusztító erővel közeledett a tábor felé. Megállíthatatlannak tűnt. De a hitünk erős volt. Nem hagyhattuk, hogy eltiporjanak minket. Ez a mi világunk volt. Ha veszítünk, nem csak az életünk, a lelkünk, de a világunk is romba dől, amit közösen építettünk. Erőinket egyesítve megállítottuk a támadást, de jópár társunk elesett. Szívünkben gyászoltuk őket. Többre sajnos nem jutott idő. Fegyvereinket kézbe véve, mágiával felvértezve indultunk a démonok ellen. Sokan véreztek el, és haltak meg ezen a napon. Az emberek haldokló kiáltásaiba a fegyevrek zaja vegyült. Persze volt aki némán halt meg, egyetlen pillanat alatt. Ők voltak azok, akik a sokkoló hullám útjába kerültek. A tudatuk nem bírta a nyomást. Szántuk őket, mégsem tehettünk mást. Lelküket megfertőzte a
métely, és most nem volt lehetőség a megváltásra. Háború dúlt. És a háború
mindig veszteségekkel jár.
Minden elnyugodott. A táborba vonultunk vissza pihenni, és meggyógyítani a
sebesülteket, de őrszemek vigyázták a peremvidéket, hogy riadóztatni tudjanak, ha újabb támadás indul. Fáradtan tértünk meg, s pihentünk le, egyfajta éber álomba, melyben új erővel töltődtünk fel. Bár mindenki azt hitte az angyalok kimeríthetetlen erővel rendelkeznek, de az igazság nem ez volt. Egy ilyen háború minden egyensúlyt felborított. Minket is. Sajnos az idő kevés volt ahhoz, hogy teljesen feltöltődjünk, s így a következő támadás, ami 23 óra körül érkezett, elpusztította a táborunkat. Ha nincsenek az elfek, akik ekkor érkeztek, sokkal több áldozat lett volna. De így el tudtunk menekülni a hegyekbe, ahol védve voltunk. A sánc kitartott, s nem sok idő kellett, hogy mi legyünk azok, akik támadást indítanak. Sikerült visszaszorítani őket! Mekkora megkönnyebbülés! Még nem győztünk, tudom, de időt nyertünk. Magunknak, a világunknak, a népünknek. Látom a démonokat az erőtér mögött, amibe zártuk őket. Kitörni készülnek, és akarnak. Pokoli erők izzanak vörösen lángoló szemükben, ahogy újabb és újabb rohammal rombolják a pajzsot. Sokkal agresszívabbak, vérre szomjasak, és veszettebbek, mint voltak. Időt nyertünk igen...de milyen áron. Csak felhergelni sikerült őket. A pajzs nem tarthat örökké...


A háború – részlet Denethar angyal naplójából


„A démonok legalább olyan erős mágiát használnak, mint mi.
Furcsa dolog történt. Új teremtmények jelentek meg. Négylábú, szárnyas
teremtmények. Más világok krónikájába sárkányoknak nevezik őket.”


A démonok pár nap után áttörik az erőteret. Haraguk szüntelen. Egyből pusztító támadást intéznének az angyalok felé. De ők készültek erre, így a táborukat védelemmel látták el. De a démonok dühe romboló, így felrobbantják. Máig sem érthető módon, de nem tudnak tovább támadni. Fárasztó és erős mágiát alkalmaztak. Másnap minden személy mellett egy mágikus teremtmény áll.
A világot elárasztották a mágikus lények. A krónikák így írnak róluk:


„A mágikus lények ragaszkodnak az angyalokhoz, elfekhez. Nem érthető, hogy mért, de minden személyhez egy lény megy oda, és követi őt a haláláig. Akkor szület, és akkor hal meg, amikor a „gazdája”. Talán egy áldás, talán egy átok. Legtöbbször gazdája személyiségéhez hasonlítanak. Nem érthető dolog, de a harcban nagy segítség.”


1514. szept. 3. a folytonos támadások sok halottat követelnek. Az
angyalok és a démonok mágiával élesztik újra, ami még újjáéleszthető.


1514. szept. 6. Újabb összecsapás. A démonok haragja nagyon sok angyalt öl meg, de a jóság nem hagyja magát, szinte elpusztítják a démoni sereget.


1514. szept. 13. A háború az angyalok győzelmével zárult, hisz ők a lényeket saját hasznukra tudták fordítani. A démonokat száműzték. A Pokolba. Saját birodalmat kaptak, amivel élniük kell.


1687. nem lehet tudni, mikor, kitör egy újabb háború a démonok, nem hagyják magukat.
A csata ismét K’hrior pusztáján kerül sorra. Az angyal erős védelmet állítanak fel. Nem kezdeményeznek.


1687. decemberében történik meg az első csata, amiről írás maradt. A csata az égi teremtmények között fojt. Sárkányok harcoltak sárkányokkal, a földet felégették pusztító leheletükkel. Csend honol.


1687. decemberében a démonok egyezséget ajánlanak. Angyalok beleegyeznek, hisz tudják, hogy nem győzhetnek. Idézet az egyezségből:


„A démonoknak nem kötelességük a pokolban élniük feljöhetnek a világba, de az embereket, elfeket nem gyötörhetnek a gonoszságukkal. Az angyalok és démonok kiválasztják legidősebb, legbölcsebb „képviselőjüket”. A legnagyobb hatalmat ők kapják. De csak ellentétes neműek lehetnek. Hatalmuktól meg lehet őket fosztani. Egy afrodiziákummal.”


Az egyezség többi darabját elrejtették, nem akarták tudatni másokkal. Nem lehet tudni, mi történik akkor, ha a két legbölcsebb személyiségtől elveszik az uralmat. És azt se, hogy pontosan, hogy lehetséges. De talán jobb így.


A világba az angyalok, démonok, emberek, elfek békében élnek egymás mellett, de az angyalok közül vannak olyanok, akik üldözik a démonokat,
és a démonok is az angyalokat követik. Sokszor tőrt ki kisebb háború a
történelem folyamán, de talán ez annyira nem érdekes. Előfordulnak háborúk de az egyezség alapvetően a békességre törekedik.


A Teremtményekről néhány szót. Minden karakter indulásként választhat egy fantasy, vagy nem fantasy lényt, amit későbbikben közlekedésre használhat, vagy harcra. A Teremtmény a karakter jelleméhez hasonló. Telepátiával képesek beszélni gazdájukkal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lenylovasok.hungarianforum.com
 
Világleírás
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Világleírás
» Világleírás
» Általános világleírás
» Kirigakure Shinobi Kódex
» Elhagyatott város

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Lénylovasok :: OOC :: A lénylovasok világa-
Ugrás: